A Patik horgásztó horgászati és pihenési lehetőséget nyújt az ide látogatóknak. Természetvédelmi területen fekszik a "Kákás" Tanösvény, ahol megtekinthetők az élő tanyák, őshonos növények, a szikes, zsombékos, láprétes fátlan növénytársulások, az élő Gerje part színei és madárvilága. Törtel a főbb útvonalaktól távol helyezkedik el. Cegléddel, Kőröstetétlennel (ezen keresztül Szolnok és Vezseny felé), Abonnyal és Nagykőrössel van közúti összeköttetése. Legjobban megközelíthető vasútállomása Cegléd. Északon Abonnyal, keleten Kőröstetétlennel, Jászkarajenővel, délen Kocsérral, Nagykőrössel, Nyársapáttal, nyugaton Cegléddel határos. A település környéke a Duna–Tisza közi homokhátság, s ezen belül is a Vecsés-Pilis-Cegléd környéki homoklepel részét képezi. Az ősi, kristályos kőzet másfélezer méter mélységben található meg, amely felett a földtörténeti középkor mészkő-képződményei helyezkednek el. Pleisztocén homok, félig kötött homokformák, kötöttebb barnatalaj, és a mélyebb részeken agyag, szik borítja a felszínt. Leghomokosabb része Besnyő és Nyilas, valamint Ludas. A szélhordta homokhátak között található meg az Asszony-, Lir-, Nagy-, Mankós-, Sék-, Czakó-, Mák-, Érsek-, Fekete- és Mantova-halom. A határ legmagasabb pontja, (103 m) a Besnyőben található. A határ többi részén 98 méter körül alakul a tengerszint feletti magasság. Legjelentősebb élővize a kelet-nyugati irányban haladó Gerje. A déli részén a Nyilas-ér folyik, s a Kőrös-érrel egyesül. Számos mélyedés teszi változatossá a térszint, több vízállás keletkezett. A határnevek is erre utalnak: Nádas, Kákás, Vizjárás, Fehértó, Kákás-tó, Bozód-tó. A ludasi részen található az Árbóz-tó, amely átnyúlik a kőrösi határba. Törtel jelenlegi területe magában foglalja Nyársapát egykori területét, Besnyőt és Nyilast (2748 ha). A területrendezés 1950-ben történt meg. Története [szerkesztés] A Kunsághoz tartozó település eredeti neve egy Törtel nevű személy szálláshelyére utal. Thurtelnek hívták IV. László egyik gyilkosát is. Törtel a 15. században vált ki a ceglédi pusztabokorból. Először csak 1450-ben említik Törtelszállása néven Paládics, Miklólaka és Vadegyháza határában. 1475-ben Mátyás király megengedte Cherchy Bálint kun kapitánynak, hogy Törtelszállására embereket telepítsen. 1531-ben Werbőczi István megkapta Törtelt is. Törtelszállás a török kor elején a népesebb falvak közé tartozott. A tizenöt éves háborúban pusztult el, csak az újkorban települt be újra. A 18. század első felében a kunszentmiklósiak birtoka volt, tőlük csere útján bábonyi Balogh Antal birtokába került. Egyik nemes birtokosa fegyverneki Vida László volt, aki 1890-ben az Erdélyből Pestre szakadt hivatásos színtársulatot a mai Tanács körút 7. számú telkén álló Hacker-házba telepítette, mint Magyarország második társulatát. Birtoka jövedelméből alakította át a tánctermet színházzá s a mindig szegénységgel küszködő színészek ruhatárát és kelléktárát korszerűvé tette, fizetésüket az elérhető legmagasabbra emelte- A Hacker-szála mozgalmas teátrumába jelentkezett felvételre az özvegy jászberényi patikusné szikár, sápadt, előrehajló nyakú tizenöt éves leánya, Széppataki Róza. Vida színésznek állította, s akkor még nem tudta, hogy ő lesz az első magyar opera-énekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb művésze, a mindmáig emlegetett Déryné. A Hackerszálában játszott Déry István, aki megkérte a kezét. Róza anyja hallani sem akart a bizonytalan jövedelmű színészről, erre Vida hintóba szállt vele és kihajtatott Törtelre, ott beültette birtokába tiszttartónak. A színháznál játszott Bárány Katica segédszínésznő, Vida kedvese, szerették egymást meleg szerelemmel, s amikor megszületett a kisfiuk, a boldog apa paphoz vitte, megesküdött véle, kihozta Törtelre és maga is utánuk költözött. Vida baráti köréhez tartozott az író, műfordító és szerkesztő Helmeczy Mihály, a nyelvújítás heves harcosa, aki egyre jobban elmerült erőszakolt és jogtalan szavak gyártásába, különösen hírhedtté vált az Aurórában megjelent Tassó-fordítása, melyben kíméletlenül megcsonkította a szavakat, csupán azért, hogy az eredeti alkotás stanzáit sorról sorra követhesse. Ekkor, 1822-ben kelt szárnyra a mindmáig emlegetett szállóige: „Helmeczy, aki a szavakat elmetszi:” 1832-ben az ő szerkesztésében jelent meg a Jelenkor, a hazai magyar nyelvű hírlap. Galgóczy Károly monográfiájában írta a községről: „Itt volt a hírlapirodalom veteránjának, 1848 előtt, a gróf Széchenyi István irodalmi közreműködéséről nevezetes Jelenkor szerkesztőjének, Helmeczy Mihálynak is bortoka s díszes háza.” Ezzel szemben Toldy Ferenc, Helmeczy mindennapi jó barátja, akadémiai és Kisfaludy Társaságbeli tagtársa az Akadémián elmondott gyászbeszédében azt állítja, hogy vagyontalan volt. Ez inkább elhihető, mert Helmeczy nem volt nemes, így a feudális törvények szerint magánföldesúri birtoka nem lehetett, ha mégis szerzett, azt csak a magyar polgári forradalom után tehette. Helmeczy minden lexikon szerint Pesten halt meg 1852-ben, holttestét ismeretlen időben és körülmények között hozták Törtelre. A régi kápolnával szemben áll a sírboltja, föliratán olvasható a neve és még néhány Helmecyé. Ha voltak itt korábban Helmeczyek, azokkal rokonságban nem állott, mert eredeti neve Serfőző volt. Emlékét a faluban egy utcanév és az úttörőcsapat címe őrzi. 1830-ban birtokos volt itt Tahy Károly, 1846-ban Fejérváry Miklós, özvegy Fejérváryné Csörgeő Amália, Buday András, Tahy Kálmán, Marton Károly, Lipthay József és neje Markos Maris, valamint Fehér Lajos. Marton Károly a XIX. Század első felében 12 tagból álló cigánybandát tartott, ezektől a cigányzenészektől származnak az ország legkiválóbb népzenészei, mint a Rácz, a Zsákai, a Czenke és Völgyiek. 1849. január 24-én Perczel Mór honvédtábornok Törtelen hált hadával, másnap január 25-én innen indultak Cegléd felé. A felderítő járőr vezetője a törteli születésű Ábrahám János honvédhuszár volt, aki Lenkeyvel szökött haza Galíciából. A honvédség bevonult Ceglédre, Dembinszki parancsára azonban visszavonultak Abonynak. Január 26-án délután Törtelre jött Ottinger császári generális és március 1-jéig itt táborozott. Ottinger a törteli plébánost, Páli Istvánt elfogatta, mert cédulákat találtak a templomban Istenhez szóló fohásszal: „Álld meg országunkat, mi magyar hazánkat, vezéreld jóra kormányunkat.” A plébánost, elrettentésül osztrák lovasok között, gyalogosan hurcolták Pestre. A ceglédiek „köteleseknek” csúfolták a törtelieket. Nem szerették a törteliek, ha a határba kihallatszott a harangszó, körülvették hát a falut kötéllel.
PATIK horgásztó /Palásti Róbert Törtel Inf.: 06/20/2167-482
