A MOHOSZ
ORSZÁGOS HORGÁSZRENDJE
A Magyar Országos Horgász Szövetség, a Megyei és Területi Horgász Szövetségek és Egyesületeik vízterületein és mindazon
más vizeken, ahol ennek betartását előírják a következők a horgászat országos szabályai:
A MOHOSZ Országos Horgászrendjének célja: elősegíteni a horgászat céljának érvényesülését, sportszerű eszközökkel és
módszerekkel történő halfogást, a kifogott hallal való kíméletes bánásmódot, a vízterületeken a szabadidő kulturált eltöltését,
a természetben való egészséges kikapcsolódást, a természeti értékek, a vízi, a vízparti környezet megóvását.
A horgászatot törvények és egyéb jogszabályok szabályozzák.
A vizek különböző méretűek és adottságúak ezért a horgászközösségek, a vízhasznosítók a helyi viszonyoknak, adottságoknak
megfelelően további részletességgel szabályozzák helyi horgászrendek keretén belül a horgászatot. Az országos horgászrend a
horgászközösség általános normáit és etikai szabályait rögzíti.
Fontos tudni, hogy a helyi horgászrendek a használható horgászkészségeket, az alkalmazott módszereket és fogható
mennyiségeket, horgászat más feltételeit is szigorúbban szabályozhatják. A törvényi meghatározások szerinti méretkorlátozások
megváltoztatása, enyhítése és tilalmi idők alóli szakmai indokok alapján történő - egy évre szóló - mentesség csak a halászati
hatóság hozzájárulásával lehetséges.
I. A HORGÁSZAT JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL
A horgászat szabályozásának szintjei:
- Törvények (Országgyűlés)
- Egyéb jogszabályok, rendeletek (minisztériumok, önkormányzatok)
- Hatósági határozatok (pl. a halászati hatóság: a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal)
- MOHOSZ Országos Horgászrendje
- Helyi horgászrendek (az adott víz horgászati-halászati hasznosítója helyi szabályai)
- Horgászetikai normák
Egyes fontosabb jogszabályok megjelölése:
- a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (Hhtv.);
- a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 78/1997. (XI. 4.)
FM rendelet (vhr.);
- a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi időkről
szóló 73/1997. (X.28.) FVM-KTM együttes rendelet és ennek a 88/2009. (VII.17.) FVM-KvVM rendelet módosítása;
- a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény;
- a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény;
- a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény;
- a szabad vízen (a jégen) való tartózkodás alapvető szabályairól 46/2001.(XII. 27.) BM rendelet
- csónakok felszereltségéről és a vízi közlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet és melléklete a Hajózási
Szabályzat;
Az állami előírásokról
A horgászatot a halászatról és a horgászatról szóló hatályos törvény és kapcsolódó rendeletei és a horgászatra, valamint a
kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó egyéb jogszabályok szabályozzák. E szakasz végén a teljesség igénye nélkül, az adott
időszakban a horgászatra vonatkozó néhány jogszabály is felsorolásra kerül.
A halászatról, horgászatról szóló törvény és végrehajtási rendeletének néhány fontosabb tudnivalója a következő:
- Horgászni csak az jogosult, akinek érvényes állami horgászjegye és az adott vízre szóló területi engedélye van. (Hhtv. 18. §)
E rendelkezés mindenkire vonatkozik pl. a házastársra, más családtagra és a vendégre is.
- Állami horgászjegyet csak olyan magyar állampolgár kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy az előző évi horgászjegyét
bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadta. A horgászjegyet igénylő személynek nyilatkoznia kell
arról, hogy a horgászattal, a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg,
továbbá vele szemben halvédelmi bírságot nem szabtak ki. (Hhtv. 20.-21. §)
- Az állami horgászjegy külföldi állampolgár részére is kiadható. A külföldiek részére német és angol nyelvű állami horgászjegy is
készül. A külföldi állampolgár nem köteles horgászvizsgát tenni. (Hhtv. 20. § (2) bek.)
- A gyermekhorgásznak 14. életévének betöltéséig térítésmentes állami gyermek horgászjegy váltható, mely gyermek területi
engedéllyel együtt jogosít, felnőtt felügyelete mellett a horgászatra. A 14. életév betöltéséig nem, azt követően horgászvizsgát kell
tenni. (Hhtv. 19. §, vhr. 10. § (5) bek.)
- A horgászatra jogosult horgászás közben köteles magánál tartani, legalább egy személyazonosságát igazoló okmányt,
horgászati okmányait: állami horgászjegyét, horgászszervezeti tagságát igazoló horgászigazolványát, a vízre szóló területi
engedélyét és fogási naplóját. Az ellenőrzésre jogosult személyek (halőr, mezőőr, valamint a rendőr és más hatósági közegek és
a társadalmi halőr) felszólítására a horgásznak ellenőrzésre át kell adnia horgászati okmányait, igazolnia kell személyazonosságát
és lehetővé kell tennie a horgászeszközök és a zsákmány megvizsgálását. Az ellenőrzésre jogosult személy a horgászatra
jogosító okmányok vagy a jogosultság hiányában, illetve ellenőrzési céllal azt a járművet, amelyen feltehetően halzsákmány van,
működési területükön feltartóztathatja, átvizsgálhatja és jogosulatlan halzsákmány esetén az elkövetők ellen intézkedhet, a kifogott
halat a vízbe kíméletesen visszahelyezteti, vagy visszahelyezi, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartja.
(Hhtv. 18, 21.-22., 34. §)
- Az ellenőrzésre jogosult személy a horgászfelszerelést a jogosulatlanul és tiltott módon horgászótól minden esetben, a
horgászásra jogosulttól akkor veheti el, ha az az elkövetett szabálytalanság tárgyi bizonyítékául szolgál (pl. gereblyéző felszerelés,
stb.). Az elvett eszközről az ellenőrző személy átvételi elismervényt ad. Az ellenőrző személy a halvédelmi szabálysértést elkövető
horgásztól állami horgászjegyet - a halászati hatósághoz történő továbbítás végett - és az adott vízterületre érvényes területi
engedélyt elismervény ellenében bevonja és a területi engedély kiadójának megküldi, átadja. (Hhtv. 34. §)
- Egész évben tilos kifogni és megtartani a természetvédelmi célból védett és fokozottan védett halfajokat, felsorolásuk megtalálható
az állami horgászjegyen. (Hhtv. 1., 38. §)
- A méretkorlátozással védett halfajokat azok fajlagos tilalmi időszakában tilos kifogni. A rendeletileg szabályozott tilalmi idők
megtalálhatók az állami horgászjegyen. (Hhtv. 38., 39. §)
- A méretkorlátozással védett halfajokat csak akkor szabad kifogni, ha a meghatározott hosszméretet elérték. A legkisebb fogási
méret a halak orr csúcsától a farokúszó tövéig mért testhosszúsága. A méretek felsorolása olvasható az állami horgászjegyen.
(vhr. 25. § (1) bek.)
- A fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban megjelölt fogási méretnél kisebb halfaj egyedét akár
élő, akár élettelen állapotban van, haladéktalanul és kíméletesen kell a vízbe visszahelyezni. (Hhtv. 40. §)
- A horgász a méretkorlátozás alá tartozó halfajokból naponta legfeljebb összesen öt darabot, de fajonként legfeljebb három darabot,
kősüllőből naponta három kilogrammot foghat ki. A méretkorlátozás alá nem tartozó fajokból naponta összesen tíz kilogramm
fogható ki. Amennyiben a horgász a méretkorlátozással nem védett halfajokból olyan példányt fog ki, amellyel a tíz kilogrammos
súlyhatárt túllépi, a halat megtarthatja, a horgászatot azonban a méretkorlátozással nem védett halfajokra köteles arra a napra
beszüntetni. (vhr. 27. § (1) bek.) A vízterületek nagysága és haleltartó képessége igen sok vízterületen nem teszi lehetővé a törvény
által a naponta fogható mennyiségi korlát alkalmazását, ezért a vízhasznosító szervezetek helyi horgászrendi előírásban
szabályozzák a naponta, hetente, vagy évente fogható halmennyiséget.
- Az állami gyermek horgászjeggyel rendelkező gyermekhorgász (14 év alatt) méretkorlátozás alá tartozó halfajokból naponta
összesen egy darabot, méretkorlátozás alá nem eső fajokból pedig naponta összesen öt kilogrammot foghat ki. (vhr. 27. § (2) bek.)
A kisebb vízterületeken a gyermekhorgász által fogható halfajokat és a mennyiséget, valamint az alkalmazható horgászmódszert is
horgászrendi előírásokkal korlátozhatják.
- A kifogott halat a korábban kifogottal és megtartottal kicserélni tilos. (vhr. 27. § (1) bek.)
- A horgászatra jogosító területi engedéllyel rendelkező személy legfeljebb kettő (egyenként legfeljebb három horoggal felszerelt)
horgászkészséget, valamint egy darab, egy négyzetméternél nem nagyobb csalihalfogó hálót használhat. (vhr. 26. § (2) bek.)
- A gyermek horgászjegy birtokában egy darab, egy horoggal szerelt horgászkészség használható. (vhr. 26. § (3) bek.)
- A törvény által tiltott halászati és horgászati módszerek: Tilos a hal fogásához váltóáramú elektromos eszköz (elektromos
halászgép), mérgező vagy kábító hatású anyag, robbanóanyag, szúrószerszám, búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas
búváreszköz használata, valamint a gereblyéző horgászati, illetőleg hurokvető halászati módszer alkalmazása. Tilos folyóvízen
olyan halfogó-eszköz vagy készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása, amely átlagos vízállás esetén a folyó, illetve a holtág,
mellékág medrének felénél többet keresztirányban folyamatosan elzár. Tilos egyenáramú eszközzel (elektromos halászgép) a hal
fogása kivéve, ha a tilalom alól a halászati hatóság indokolt esetben, a jogosult kérelmére, illetőleg hozzájárulásával keltetőházi
szaporításhoz szükséges anyahalak begyűjtéséhez, ártéren végzett ivadékmentéshez, rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges
lehalászáshoz, tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtéséhez eseti engedéllyel felmentést nem ad. (Hhtv. 23. 24. §)
II. A HORGÁSZAT RENDJE
E fejezet előírásainak hatálya kiterjed mindazon vizekre, amelyek a szervezett horgászközösségen - a MOHOSZ-on - belül, az
országos, illetve megyei, területi szövetség, vagy valamely horgászegyesület halászati jogosultságába, haszonbérletébe tartoznak,
illetve mindazon más vízterületre, ahol ezt előírják az ott horgászók számára.
A vizek különbözőségéből fakadóan és a gazdálkodás helyi adottságai miatt részletesebb, általában szigorúbb szabályozást
tesznek szükségessé, amit az e vizekre életbe léptetett úgynevezett helyi horgászrendek tartalmaznak. Ezeket a
horgászati-halászati hasznosítók állapítják meg és általában feltüntetik a területi engedélyeken, vagy más formában teszik közzé.
A helyi horgászrend egyes jogszabályi előírásoktól is eltérhet általában, szigoríthat, vagy egyes esetekben a halászati hatóság
engedélyével enyhíthet is. Ha a horgász számára ismeretlen vízen kíván horgászni, előzőleg kötelessége megismerni a helyi
horgászrendet az országos szabályozástól eltérő előírásokat. A horgászat megkezdése előtt arról is meg kell győződnie, hogy a
birtokában lévő területi engedély érvényes-e az adott vízterületre. Az olyan horgászt, aki a horgászrendekben foglalt
rendelkezéseket nem tartja meg, egyesülete vonja fegyelmi úton felelősségre. A törvényi és halászati hatósági előírások
megsértése halvédelmi szabálysértési eljárást von maga után.
1. A horgászok környezetvédők és ennek mindig meg kell mutatkozni magatartásukban, ezért óvják a vizek állat és növényvilágát.
A horgászok szervezetei pedig jelentős anyagi áldozatvállalással pótolják, értékes halfajokkal fejlesztik a vizek halállományát.
2. A vizek környezetének védelméből fakadóan a horgászat során tilos a vízi és vízparti élőhelyek károsítása, a halak szándékos
zavarása. Az észlelt víz- és környezetszennyezést, kivált a halpusztulást és a halbetegséget a horgász haladéktalanul jelentse a
horgászrend mellékletében megtalálható tájékoztató anyagnak megfelelően a vízhasznosítónak, a halőrnek, az illetékes
környezetvédelmi, vízügyi felügyelőségnek, a halászati hatóságnak, vagy más hivatalos személynek, szervnek.
3. Az etetés a horgászat eredményességét segíti. Etetőanyagot megfelelő minőségben és mindig mértéktartó mennyiségben
használjunk. A víz minőségének védelme érdekében tilos minden olyan anyag vízbe juttatása, amely a víz minőségét rontja.
A szoktató etetést egyes vizekre szóló rendeletek, vagy a halászati hatóság, illetve a helyi horgászrend megtilthatja.
4. Tilos a vízi és vízparti növényzetnek a horgászhely kialakításához, fenntartásához elengedhetetlenül szükséges és a helyi
horgászrendben esetleg meghatározott mértékét meghaladó csonkítása, illetve irtása és a partvédelmi létesítmények megbontása.
5. Amennyiben egész éven keresztül nem kifogható, védett, vagy fokozottan védett halfaj kerülne horogra (vagy csalihalfogó hálóba),
akkor azt igen nagy körültekintéssel kell a horogról levenni, vagy mélyre nyelés esetén a zsinórt a hal szája előtt elvágva a fogott
halat haladéktalanul, gondosan kell a vízbe visszahelyezni.
6. A horgász köteles a horgászhelyét tisztán tartani és azt a horgászat befejeztével tisztán hátrahagyni. Halat a vízparton, vagy a
vízen tisztítani nem lehet, vízparton kizárólag csak ott tisztítható, ahol erre kijelölt hely van. Szemetet, étel-, ital-, és
horgászcsali-maradékot, vagy más hulladékot a horgászhelyen hátrahagyni tilos. Ha a vízparton nincs erre a célra kialakított
szemétgyűjtő, a horgász köteles a horgászhely elhagyásakor magával vinni a szemetet és annak megfelelő elhelyezéséről
gondoskodni.
7. Védett természeti területekre eső horgászvizeken a horgásznak kellő gondossággal kell ügyelni a természetvédelmi, nemzeti
parki előírások betartására.
8. Horgászni csak a vízi közlekedési rend elsődlegességének betartásával szabad. A horgászat során az esetleg használt karót,
bóját a horgászat befejeztével a vízből el kell távolítani. A csónak tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy a csónak
felszereltsége és műszaki állapota a mindenkori rendeleti előírásoknak megfeleljen. A csónak vezetője köteles a Hajózási
Szabályzat rendelkezései szerint vezetni a vízi járművet. A csónakkal kellő távolságban kell elhaladni a parttól, a horgászpadtól
vagy csónakból horgászók bevetett felszereléseitől, a motoros vízijármű használata esetén a sebességet csökkenteni kell a
indokolatlan hullámverés elkerülése érdekében.
9. A kijelölt fürdőhelyeken - azok fürdőzők általi látogatottsága idején - csak a kijelölő hatósággal, a strand tulajdonosával,
kezelőjével egyeztetett időpontban szabad horgászni.
10. A horgász sötétedés után - ha közvilágítás nincs azon a területen -köteles horgászhelyét folytonosan és jól látható módon
megvilágítani.
11. Folyóvíz jegén horgászni tilos. Állóvíz jegén csak ott szabad, ahol az nem tiltott és a jég legalább 10 cm vastag, nem olvad és
nem mozog. A horgász a kivágott léket köteles szembetűnően megjelölni. A horgászhelyet a jégen nem szabad járművel
megközelíteni. A 14 éven aluli gyermekhorgász a jégen is kizárólag csak felnőtt felügyeletével horgászhat.
12. A horgász egyidőben kizárólag két horgászbottal (botonként 3-3 horoggal) horgászhat. A vízhasznosító a helyi horgászrendben
szigoríthatja a horgászeszközök és módszerek használatát. A két horgászbot mellett egyidejűleg használható 1 m2-nél nem
nagyobb csalihalfogó emelőháló, mellyel csak ragadozó halak horgászatához fogható csalihal. Tilos a csalihalfogó hálóval
étkezésre vagy háziállatok etetésére szánt halat fogni, valamint használatakor a bevetett horgászkészségektől eltávolodni. Az egy
négyzetméternél nagyobb emelőháló, más hálótípus, vagy csalihalfogó varsa használatát a törvényi előírások nem engedélyezik.
13. A horgot a csalival horgászbottal lehet a kívánt helyre bevetni. Kivéve, ha a víz hasznosítója, haszonbérlője a helyi
horgászrendben másként nem rendelkezik.
14. A horgász bevetett készségeitől csak annyira távolodhat el, hogy kapás esetén azonnal bevághasson. Ez a sportszerűség elve.
Kivéve, ha a víz hasznosítója a helyi horgászrendben másként nem rendelkezik. Aki horgászhelyét elhagyja, készségeit köteles a
vízből kivenni.
15. A horgász a halászati hatóság, vagy a horgászszervezet, vízhasznosító által kíméleti területté nyilvánított vízrészen a horgászati
tilalmat, továbbá egyes vízterületeken a vízügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi hatóság által meghatározott korlátozásokat is
köteles betartani.
16. A horgászhely, a módszer, a felszerelés és a csali úgy választandó meg, hogy a hal kifogásakor annak lehetőség szerint ne
okozzon kárt. A kifárasztott hal zsákmányul ejtéséhez a merítőszák, illetve egyes nagytestű halfajok fogása során vágóhorog
használata elvárható. A kifogott halat szárazon vagy vízen lassú, kínos fulladásnak kitenni tilos. A halat a horogtól kíméletesen
megszabadítva haltartóban, vagy felkantározva (szájbilincsre fűzve) a vízben kell tartani, vagy azonnal meg kell ölni. Azt a halat,
amelyet a horgász nem kíván megtartani, azonnal kíméletesen vissza kell ereszteni a vízbe. A megtartott halat a később fogott
másik hallal kicserélni tilos.
17. A horgászat során a fogott halat a horgász csak maga mellett tárolhatja. A hal tárolására megfelelően tágas, lehetőleg karikás
haltartó szákot használjunk, melynek anyaga csomómentes legyen. A fémből készült tartószák komoly sérüléseket okozhat a
halaknak, ezek használatát mindenképpen kerüljük. A megfogott halat tartószákban, vagy egyéb tárolóeszközben huzamosabban
több napon keresztül ne tároljuk, illetve a néhány napig tárolt hal élve, vagy elpusztulva sem bocsátható vissza a vízbe.
18. A fajlagos halfogási tilalom idején olyan horgászmódszert kell választani, mellyel elkerülhető az éppen tilalom alatt álló, ívó
halak megfogása.
19. Ha méreten aluli, vagy tilalmi időben fogott hal a horgot mélyen lenyelte és azt sérülés okozása nélkül nem lehet eltávolítani,
akkor a zsinórt a hal szája előtt el kell vágni és a halat a benne hagyott horoggal együtt kell a vízbe visszahelyezni. Nem vonatkozik
ez a rendelkezés olyan esetekre, amikor a hal villantó, balinólom vagy más műcsali hármashorgát nyelte mélyen le, de a horgot
ilyenkor is a legnagyobb kímélettel kell kiszabadítani.
20. Tilos a horognak olyan mozdulattal való behúzása (rángatása), hogy az kívülről akadjon a hal testébe ("gereblyézés"). Tilos
olyan szereléket használni, amely eleve ilyen rendeltetéssel készült. (Pl. ólomba rögzített nagyméretű egyes vagy hármas horog,
vagy a főzsinórra előke nélkül közvetlenül felkötött, vagy a műcsali elé kötött egyes és hármas horog.). A gereblyézés a halaknak
komoly sérülést okoz, így a halvédelmi szabálysértésen kívül állatkínzásnak minősül és büntetőeljárást vonhat maga után.
21. Tilos olyan módszert alkalmazni, amellyel a hal önmagát akasztja a horogra.
22. A horgászmódszerek igen sokfélék. A horgászat technikájának és eszközeinek fejlődésével új és új módszerek és ezeket
szolgáló horgászeszközök alakulnak ki. A törvényi előírások a tiltott módszereket szabályozzák, a horgászat országos szabályai
a horgászat általános kérdéseit szabályozza. Az egyes speciális horgászmódszerek konkrét szabályozására a vízterület helyi
horgászrendjében a vízhasznosítónak van lehetősége.
23. A horgász a törvényi előírások szerint köteles a fogási naplót vezetni és év végén összesíteni, majd az azon feltüntetett
határidőig a fogási naplót, annak kiadójának megküldeni, leadni. Állami horgászjegyet csak az a személy kaphat, aki az előző évi
fogási naplóját leadta. A horgász a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről köteles a fogási naplót vezetni és
naponta a horgászat befejezése után a fogási naplóba be kell jegyezni halfajonként az aznap kifogott mennyiséget.
A horgászkezelésű vizeken és más vizeken is, ahol azt előírják a mérettel és darabszám korlátozással védett halat a fogást
követően azonnal, a horgászat folytatása előtt be kell írni, míg az egyéb, mérettel nem védett halakat, azok mennyiségét aznap a
horgászat befejeztével, a horgászhely elhagyása előtt kell beírni a fogási naplóba.
24. Tilos foglalt helyet a vízen vagy a parton akár rendszeres etetésre, akár más címen létesíteni, fenntartani és megjelölni. Kivéve,
ha a víz hasznosítója a helyi horgászrendben másként nem rendelkezik.
25. A horgász joga és lehetősége a szabályok és a horgászrend megsértőjét figyelmeztetni és az észlelt szabálytalanságokat,
továbbá a part szennyezését, a rongálást hivatalos személynek, illetve szervnek (halőr, egyesület vezetősége stb.) bejelenteni.
26. A vizsgázott és a halászati hatóság által fényképes halászati őri (halőri) igazolvánnyal ellátott halőr hivatalos személy.
A horgásztól az ellenőrzés során elkérheti horgászatra jogosító okmányait és a személyazonosításra alkalmas okmányát is.
Jogosult átvizsgálni a horgászati eszközöket, a módszert és a horgászzsákmányt a tilalmi idő, a méret- és darabszám korlátozás
vonatkozásában. Az előírások megszegése esetén jogosult a kifogott halat visszahelyeztetni, visszahelyezni, az élettelen halat
elismervény ellenében visszatartani. A halőr halvédelmi szabálysértés esetén a területi engedélyt elveszi és az állami horgászjegyet
is visszatartja a hatósági és fegyelmi eljárás megindítása miatt. A halászati őr az őrzött területen gyanú esetén a jármű
átvizsgálásáról is intézkedhet, ha a halállomány és élőhelyének őrzése céljából annak ellenőrzése is szükséges. A halászati őrzés
részletes szabályait és lehetőségeit a halászatról és horgászatról és mezőőrökről szóló törvény szabályozza.
27. A törvényi, rendeleti, hatósági előírások megsértése büntetőjogi, vagy halvédelmi szabálysértési eljárással, pénzbírság
kiszabásával és az állami horgászjegy váltási lehetőségből meghatározott időszakra való kizárással jár. Az országos, vagy helyi
horgászrend előírásainak megsértése horgászrendi vétség, mely fegyelmi eljárást von maga után.
III. A HORGÁSZAT ETIKA SZABÁLYA
A horgászat etikai szabályai azok az emberi magatartásbeli normák, amelyeket a kultúrált ember, a horgász megad másoknak és
elvár másoktól. A horgászok vízparti magatartása alapján ítélik meg az egész horgásztársadalmat, ezért fokozottan ügyeljünk a
viselkedési normák betartására.
1. A horgász a vizek partján kikapcsolódva, a halfogáson keresztül élményt szerezve, felfrissülve mindig a sportszerű horgászatra,
a szabályok betartására, a természeti környezettel való összhangra és nem mindenáron történő halfogásra törekszik.
2. A horgászok kikapcsolódásának lényege a vizek, partok csendje, nyugalma, felüdülést jelentő természeti környezete és a
halfogás élménye. Azért, hogy mindez érvényesülhessen a horgász kerülje a kiabálást, hangoskodást, a technikai eszközök
hangos működtetését és tartózkodjon a másokat megbotránkoztató beszédstílustól, vízpartokra nem illő viselkedéstől nehogy
ezzel mások pihenését, kikapcsolódását megzavarja.
3. A horgász alapvető érdeke a vizek környezetének, természeti értékeinek, a halállományának védelme, ezért tekintse
kötelezettségének a horgászhelyének tisztántartását és a vize, egyesülete környezetvédelmi munkájában való részvételt.
Mindenkor védjük a halak élőhelyét a vizeket és vízparti környezetet. A felelős horgász tiszteli a környezetet. Horgászatkor ne
hagyjunk semmilyen szemetet - beleértve a kopott, levágott damilokat, horgokat (ezek veszélyesek lehetnek másokra és az
állatvilágra is), csalikat magunk után a vízen, a vízparton, a víz környezetében. Soha ne öntsünk ki semmilyen szennyezőanyagot
sem a vízbe, sem a talajra. A horgászhelyünket tartsuk mindig szemétmentesen és tisztán hagyjuk hátra. A területről elvitt
hulladékot megfelelő módon, az erre a célra kijelölt nyilvános szeméttartókba, konténerekbe, vagy az otthoni szemétgyűjtőkbe
helyezzük el. Minimalizáljuk a vizek, vízfolyások töltéseinek és partszakaszainak az erózióját, pusztulását. Támogassuk a helyi
környezetvédelmi és természetvédelmi törekvéseket. Értesítsük a vízhasznosítót (halőrét), és az illetékes hatóságot a
bekövetkezett környezetkárosodásról, vízszennyezésekről, halbetegségekről.
4. Minden személy, aki horgászik a vizeken, a vízpartokon egyenlő függetlenül kortól, nemtől, beosztástól, tapasztalattól. Legyünk
udvariasak más horgásztársakkal, tiszteljük más horgászok jogait. Tartsuk tiszteletben a többi horgász és a szabadban pihenni
vágyók jogait. Tiszteljük a tulajdonjogokat és ne kövessünk el birtokháborítást magánkézben lévő földeken és vizeken.
5. Rendszeresen gyarapítsuk horgászati ismereteinket és tudásunkat. Folyamatosan keressünk új ismereteket és tapasztalatokat.
Osszuk meg tudásunkat és tapasztalatainkat másokkal. Gyakoroljuk és tartsuk be a horgászatra vonatkozó szabályokat. Ismerjük
meg és tartsuk be a hajózási szabályokat is. Részesítsük előnyben a sporthorgászatot és mindig tartsuk be a horgászrendi
előírásokat. Legyünk együttműködőek és megértőek a bennünket képviselő, a közösségi döntést végrehajtó horgászegyesületünk
felé, munkánkkal, javaslatainkkal segítsük az egyesület törekvéseit.
6. A horgászversenyek és a horgász versenysportnak a törekvése a felszerelések, a fogástechnika fejlesztése az eredményesség
és halat kímélő módszerek kialakítása érdekében. A horgászversenyek mottója: a megfogott hallal való kíméletes bánásmód,
a halak biztonságos élvetartása, majd a mérlegelést követő mielőbbi elengedése. A három órát meghaladó versenyek során a halak
kímélése a gyakori , szakaszos mérlegeléssel és visszaengedéssel valósul meg.
7. A nagy látogatottságú, kedvelt horgászhelyeken a később érkezők mindig úgy helyezkedjenek el, hogy az ott lévőket a
horgászásban ne zavarják és horgászkészségünk bedobása ne jelentsen másokra balesetveszélyt. Adjunk másnak is helyet, teret
a horgászathoz. Ne zsúfolódjunk össze, tartsunk kellő távolságot egymástól. Olyan felszerelést használjunk, amivel irányítani lehet
a halat és amivel távol tudjuk tartani a többi horgásztól. Amikor valaki mellettünk akaszt egy halat és várható, hogy az a
fárasztáshoz az előttünk lévő területre is szükség lesz akkor vegyük ki a felszerelésünket a vízből ezzel is segítsünk a
horgásztársnak a hal megfogásában. Lehetőleg gyorsan szákoljuk meg a halat, hogy a többi horgász visszatehesse
horgászkészségét a vízbe.
8. A horgászat során becsüljük és védjük a vízi környezet minden lakóját és mindig kíméletesen bánjunk minden hallal. Ha valamely
vízszakaszon sorozatosan méreten aluli, vagy fajlagos tilalom alatt álló hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében
változtassunk helyet és szükség szerint módszert. Ez akkor is indokolt, ha szabályosan horgászva sorozatosan kívülről akad a
halba a horog. Szándékosan sohase akasszunk halat kívülről! Az etikus horgász elengedi azokat a halakat, melyek kívülről akadtak.
9. Horgászat közben mindig gondoljuk át, hogy fogásunkból mennyi halra van szükségünk, és csak annyi halat tartsunk meg,
amennyire szükségünk van, ne dobjuk el pazarlóan halzsákmányunkat. A szükségtelen mennyiségű halat és azokat, melyeknek
elvitelét az előírások tiltják, a fogást követően óvatosan és sértetlenül, nagyon kíméletesen engedjük vissza, lehetőség szerint ki se
vegyük a vízből. Ha kíméletesen visszaengedjük a halakat, később újra lehetőség nyílik majd a megfogásukra. Mindig megfelelő
módon tároljuk a fogott halat! Ne pocsékoljuk, dobjuk ki a szemétbe a megfogott halzsákmányt. Ne tartsunk meg halzsákmányt
csak azért, hogy mutogassuk, felvágjunk vele. A halakat ne tegyük ki lassú fulladásnak. A hal megölése mindig legyen gyors és
humánus.
10. Tegyünk meg mindent a nem honos növények és állatok nem kívánatos terjedésének megakadályozása érdekében. Ismerjük
meg a nem kívánatos fajokat, és segítsünk megelőzni elterjedésüket. Horgászként sohase telepítsünk halakat, vagy növényeket a
vizekbe. A haltelepítésekre csak a víz hasznosítójának van joga. Ne használjunk olyan élő csalihalat, amely más vízterületről
származik, és ne telepítsünk idegen halfajokat, mivel azok életben maradva elszaporodhatnak horgászvizeinkben. Tegyünk meg
mindent az invazív, idegen, terjeszkedő halfajok elszaporodásának megelőzése érdekében.
11. A horgász óvja, védi a vizek halállományát és nem irigyli másoktól a halfogás élményét. Tapasztalataival, tanácsaival
lehetősége szerint segíti horgásztársait, mindenekelőtt a fiatalokat, a kezdőket és az ország más tájairól érkezett
horgászvendégeket, valamint azokat, akik arra idős koruk vagy testi fogyatékosságuk miatt fokozottabb mértékben rászorulnak.
12. A horgász a halőrök és más hivatalos személyek által végzett ellenőrzéseket ne tekintse indokolatlan zaklatásnak,
segítse a halőrök felelősségteljes munkáját, amit a becsületes horgászokért, a vizek halállományának és környezetének védelme
érdekében végeznek.
13. Azokat a horgászokat, akik megszegik a törvényeket és az előírásokat, erre figyelmeztessük, vagy jelezzük a
szabálytalanságot a halőr, a vízhasznosító részére.
14. A vízparti és nyíltvízi horgászat veszélyforrásokat is rejt, ezek elkerülése és a kultúrált emberhez méltó magatartás érdekében
horgászat előtt és közben célszerű tartózkodni a szeszes italok fogyasztásától. A sportszerű, etikus horgászok azok, akik
mindenkor figyelnek a vizek halállományára, a víz környezetére, természeti értékeire, betartják a törvényi és horgászrendi
előírásokat és a horgászat általános etikai alapelveit.
